Trágyaléhez hasonlóvá vált az abonyi Mikes-tó színe
Kevés a tóban a víz, sok az elpusztult alga, emiatt lett sárgásbarna. Amúgy rendben van.
Kevés a tóban a víz, sok az elpusztult alga, emiatt lett sárgásbarna. Amúgy rendben van.
A Budai Arborétum rengeteg különleges növénynek ad otthont, az őszi napsütésben virágban pompázó kert remek helyszín az andalgáshoz.
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.
Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.
Sok gyerekbetegséggel – rossz automaták, félreutalt pénzek, hosszú sorok, köhögő applikáció – küzd még a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó kötelező visszaváltási rendszer. Naponta palackok millióit akarják lenyomni az automaták torkán a magyarok, de sokaknak a visszajáró 50 forintok helyett csak bosszúság jut. Csokorba szedtük a tippeket: így lehet pró palackvisszaváltó!
Nincs hőmérsékleti rétegződés a tóban, így egyelőre algavirágzás sem, hiába vált langymeleggé a vize a hőhullámban. De azt tudja, mitől látjuk türkiznek a Balatont?
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Levélben kérte a fejlesztő a csobánkai önkormányzatot, hogy bontsák fel a Határréti-tározó partjára tervezett jakuzzis luxusszálláshelyekre vonatkozó előszerződésüket. Az indoklásban megalapozatlan kritikákra és vádakra, valamint a szomszédos Pilisszántó felől terjengő szennyvízszagra is hivatkozik a Treehouses Kft.
Budapest a leggyorsabban javuló városok között szerepel, ez pedig most a 32. helyre volt elég.
Nincs messze a pillanat, amikor a háztartások energiafogyasztása maximálisan a lehetőségekhez és az aktuális igényekhez igazodik majd. Ez egyfelől hatékonyabbá teszi például az áramellátást, másfelől a környezeti haszna is jelentős a pazarlás kiküszöbölésével – véli Almási László, az ALTEO portfóliómenedzsere.
Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán.
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.