Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.
Sok gyerekbetegséggel – rossz automaták, félreutalt pénzek, hosszú sorok, köhögő applikáció – küzd még a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó kötelező visszaváltási rendszer. Naponta palackok millióit akarják lenyomni az automaták torkán a magyarok, de sokaknak a visszajáró 50 forintok helyett csak bosszúság jut. Csokorba szedtük a tippeket: így lehet pró palackvisszaváltó!
Nincs hőmérsékleti rétegződés a tóban, így egyelőre algavirágzás sem, hiába vált langymeleggé a vize a hőhullámban. De azt tudja, mitől látjuk türkiznek a Balatont?
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Levélben kérte a fejlesztő a csobánkai önkormányzatot, hogy bontsák fel a Határréti-tározó partjára tervezett jakuzzis luxusszálláshelyekre vonatkozó előszerződésüket. Az indoklásban megalapozatlan kritikákra és vádakra, valamint a szomszédos Pilisszántó felől terjengő szennyvízszagra is hivatkozik a Treehouses Kft.
Budapest a leggyorsabban javuló városok között szerepel, ez pedig most a 32. helyre volt elég.
Nincs messze a pillanat, amikor a háztartások energiafogyasztása maximálisan a lehetőségekhez és az aktuális igényekhez igazodik majd. Ez egyfelől hatékonyabbá teszi például az áramellátást, másfelől a környezeti haszna is jelentős a pazarlás kiküszöbölésével – véli Almási László, az ALTEO portfóliómenedzsere.
Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán.
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
Két hétig figyelték a hazai üzletekben, hogy elérhetők-e az új szabályok értelmében év elejétől forgalomba hozandó 50 forintos visszaváltható italospalackok. Nem voltak épp elájulva az eredménytől.
Soha nem mértek április 9-én hajnalban 15 fokot. Mostanáig.
Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.
Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.
